Boglárkacserje
(Kerria japonica > botanikai megnevezés)

A boglárkacserje  szélesen növő, mereven felálló ágrendszerű, világoszöld vesszejű díszcserje. Legnagyobb értéke aranysárga virága, mely április-májusban beborítja a dísznövényt. Épp ezért díszkerti felhasználását tekintve a telt virágú fajtájának van jelentősége, így mi is azt szállítjuk. A bemutató képeken is ezt a fajtát szerepeltetjük, ez a 'Pleniflora'. Csoportosan ültetve fejti ki igazi értékét, ezért foltok telepítésében érdemes gondolkodni, melyek meghatározott helyen térhatárolásra, és jelentős sárga színfolt kialakítására teszik alkalmassá a Pleniflora boglárkacserjét. Telepítéskor fontos szempont még, hogy terjedő tövű, ezért a rendelkezésére álló teret kitölti.

Április-májusban virágzik, ősszel hajlamos utóvirágzásra! Idős korában eléri a 1,5-2,0 méteres magasságot, kissé megnyurgul, és kevesebbet virágzik. Ilyenkor ajánlott tavasszal erőteljesen visszavágni, ezáltal sűrűbb és virágzóbb lesz ismét.

A boglárkacserje Japánban és Kína középső, és nyugati területein őshonos, remek télálló díszcserje, közepes igényű, mezofita, napra vagy félárnyékba való dísznövény. Az árnyékot is elviseli, ám ott megnyúlik, és keveset virágzik. A laza, nem túl száraz talajokat kedveli.

Nemcsak a vesszői, hanem a levelei is világoszöldek, szélük fűrészes, ősszel sárgára színeződnek, ezzel a növény díszkerti értéke még inkább teljes. A virágzás és az őszi lombszín közötti időben a boglárkacserje önállóan nem túl mutatós, ezért is ajánlott a csoportos ültetésben gondolkozni, mert tömegben vesszeje, levele világoszöld megjelenése révén, ilyenkor is jelentős díszértéket képvisel, továbbá zöld vesszői télen igen mutatósak, különösen havas háttér előtt érvényesülnek.

Szaporítása tőosztással, fás dugvánnyal, vagy nyár eleji zöld dugvánnyal történik.

Boglárkacserje alapméretben, a kiírt áron

Kosárba

Felhasználás

A boglárkacserje díszkertek, közparkok kedvelt, gyakran ültetett dísznövénye:
térhatároló foltok kialakítására felel meg leginkább,
→ csoportosan ültetve az ajánlott ültetési sűrűség 2-4 db/m².
Virágzó sövénynek is megfelel, vágásáról gondoskodni kell,
→ sövényként alkalmazva, az ültetési tőtávolság 40-50 centiméter.

Gyakorlatilag a Pleniflora fajtája terjedt el nálunk, díszértéke jelentősebb, mint az alapfajnak.
Idősebb korában javasolt tavasszal erőteljesebben visszavágni, ezen kívül nem igényel komolyabb törődést, ezzel együtt a díszítőértéke figyelemre méltó.