5. Dísznövények fertőző és nem fertőző betegség-okok - Dísznövény blog

Gyanítható, hogy Ön is azok közé tartozik, akiknek a kertgondozás öröm, ám a növényi betegségek és kártevők tekintetében kevésbé tájékozott.

Alapvető, hogy a dísznövények sem hanyagolhatók el növényvédelmi szempontból, néhány egyszerű, könnyen érthető információt osztunk meg ezzel kapcsolatban a Dísznövény Webáruház látogatóival, tehát Önnel!

Az ügyfélszolgálatunk felé elég sokszor érkezik a kérdés, hogy mi lehet a problémája a kiültetett dísznövénynek, ami eddig csodálatosan fejlődött, ám egyik pillanatról a másikra ezt és ezt a tünetet kezdte produkálni.

Ilyenkor alapvetően azt kell eldönteni, hogy gondozási probléma merült e föl, vagy betegség, esetleg kártevő támadja a kérdéses dísznövényt. Nem minden esetben könnyű kérdés, ám van néhány alapvető tünet, ami utal a probléma jellegére. Például a dísznövények levelének sárgulása vegetációs időszakban leginkább két hiánytünetet jelezhet, az egyik a vízhiány, a másik a tápanyaghiány. Mindkét esetben épek a levelek, csak a sárgulásuk az, ami nem helyénvaló. A növényi betegségek és kártevők ismerete, a tünetek felismerése és a betegség beazonosítása, komoly feladat, a kertészeti szakmán belül is külön műfajt képvisel és szakmérnököket képeznek erre a témakörre.

Egy vicc: az állatorvos kérdi az emberorvost, hogyan állapítja meg a páciensnek mi a problémája, mire az emberorvos válaszol, hogy megkérdezi a beteget, mi a panasza, erre az állatorvos: ja, úgy könnyű.

És még az állatorvosnak is könnyű, mert az állatok jelzik a betegséget, tapogatásra nyüszítenek, ábrázatuk lehangolt, mozgásuk lelassult, stb..., viszont a növények még ennél is kevesebb jelet adnak, vagy amikor már látszik rajtuk valami, akkor már lehet, hogy késő.

A dísznövények kondíciójának biztosítása a védekezés első és legegyszerűbb módja

Klíma ilusztráció A növényi betegségek nem minden esetben kórokozók vagy kártevők műve, hanem sokszor környezeti feltételek elégtelensége vagy hiánya. Ezek is okozhatnak dísznövények esetében betegséget, ám ezek nem terjednek fertőző módon át másik dísznövényre. Ilyen környezeti feltételek a következők:

Hőmérséklet - belátható a fontossága, az évszakok, ezzel együtt a hőmérséklet változásának hatása a dísznövényekre. A túl alacsony hőmérséklet vegetációs időben visszaveti a fejlődést, szélsőséges esetben fagykár keletkezhet.
Fény - alapvető feltétele a növényi életnek, mivel a fotoszintézis révén készíti az élettelen, szervetlen anyagokból a növény az élő szövetet, és a növényi cukrot, a glükózt, mely energiát raktároz. Egy fényigényes dísznövény pusztulását is okozhatja a fényhiány, mely a nem megfelelő elhelyezésének lehet a következménye.
Víz és pára - a növényi élet alapfeltétele, nem kell bemutatni a tartós szárazság hatását a dísznövények életminőségére és egyértelmű, hogy a tartós vízhiány pusztulást okoz. A növények szárazságtűrők lehetnek, de nem ismerünk szárazságkedvelő növényeket.
Szél - egy olyan környezeti tényező, mely leginkább káros hatását tekintve jelentős, pl. viharos szelek mechanikai kártétele, vannak széltörésre érzékeny díszfák (szivarfák), esetleg olyan is előfordul, hogy idős korára válnak az ágai széltörésre hajlamossá (nyárfák).
Talaj - növényeink zömének fejlődése talajhoz kötött, ezáltal a talaj szerkezete, kémhatása, tápanyagtartalma igen komoly befolyással bír a dísznövények életére. Nem megfelelő talajminőség a beültetett dísznövény sínylődését, akár pusztulását is okozhatja (a talaj kémhatására igen kényesek a rododendronok)
Levegő minősége - itt leginkább az ember által teremtett füstszennyezésre kell gondolni, mely igen negatívan hat az érzékenyebb dísznövényekre és ebből a szempontból lehet beszélni várostűrő dísznövényekről.

Mindezek után érthető, azt szoktuk tanácsolni, hogy a növényi betegségek megelőzésének legjobb módszere, a növény életfeltételeinek maximális biztosítása, ezen belül is, kiültetési helyük átgondolt megválasztása, majd a növények, dísznövények kondícióban tartása, megfelelő gondozása, ugyanis az egészséges, jól táplált, ezáltal jól fejlett növény vagy dísznövény ellenállóbb a betegségeknek, a kártevők támadása sem gyengíti le olyan mértékben, hogy pusztulásukat okozza és egy gyors védekezés a kártevők ellen, még megmentheti a megtámadott dísznövényt. Pl. az időben észlelt rovarinvázió még megelőzhető mechanikai módszerekkel is, lerázás, leszedés, esetleg megelőző védekezés is alkalmazható, pl. tapadó, sárga szalagok, övek.
Méh munkában kép (A túlzott növényvédelem, egyoldalúan vegyszerre koncentráló módszere odavezetett, hogy a rovarvilág léte veszélybe került, ugyanis megjelent rovarokkal foglalkozó tudósok véleménye, melyben azt vetítették előre, ha a jelenlegi mezőgazdasági módszerek maradnak, akkor 100 év múlva a rovarvilág léte oly mértékben kerülhet veszélybe, hogy a rovarvilág eltűnhet a Földről, és ez az emberiség kihalását is maga után tudja vonni!!! Azt tudni kell, hogy rovarélet nélkül emberi élet igencsak rizikóssá válhat, mert a rovarok oly sok ökológiai folyamat részesei, melyek a fejlett élet feltételeit alapozzák meg a Földön. Gondoljon csak a leglátványosabb és legnyilvánvalóbb rovartevékenységre, a növények beporzására. Kínában már most is vannak körzetek, ahonnan eltűntek a méhek, és az emberek ecsetekkel igyekeznek végzni a növények beporzását. Talán az nem is kérdés, hogy szeretnénk-e ilyen világban élni.)

Dísznövények fertőző betegségeinek okozói és védekezés ellenük

Ismeretük felismerésük feltétele a hatékony védekezésnek. Néhány növényi fertőzés könnyen felismerhető, jó néhány pedig, növényvédelmi szakismeretet igényel, mely esetekben szakember segítségét érdemes kérni (legegyszerűbb segítségkérés igen közel lehet Önhöz - javasolom is elsőként a gazdaboltokat, melyeknek az eladói napi szinten találkoznak, hallanak az aktuális betegségekről, kártevőkről, valamint az aktuális védekezési módokról, melynek jó része náluk azonnal be is szerezhető).

Fertőzésnek nevezhetők a vírusok (a mikoplazmákat is megkülönböztet az élettan, melyek hasonló növényi betegségeket terjesztenek, mint a vírusok, a védekezési mód is hasonló ellenük), baktériumok, gombák, parazita vagy élősködő növények, állati kártevők és végül a konkurens növények, a gyomok.

Vírusok képe
Vírusok - önálló anyagcseréjük nincsen, hasonlóan az embert támadó vírust az ember, a megfertőzött növény a növényi vírust reprodukálja. A vírusok okozta leggyakoribb tünetek dísznövényeken a szín- és alakváltozás, törpülés, elhalás. A vírusok leginkább növényi nedvekkel terjednek, ezért ügyelni kell a szerszámok tisztaságára, lehetőleg lúgos, szappanos vízben kell kezet mosni és a szerszámokat nátrium-hidroxid (lúgkő) oldatban kell áztatni. A vírusfertőzött növényeket meg kell semmisíteni, megakadályozandó a fertőzés terjedését.

Baktériumok - önálló anyagcseréjük van, élő és elhalt növényen is megélnek, kész szerves anyagot vesznek fel, osztódással szaporodnak. A baktériumok a dísznövényeket sebeken, sérüléseken át, és a légző- valamint a párologtató nyílásokon keresztül fertőzik. A baktériumos dísznövényeken vizenyős foltosodás, nedves rothadás, hajtásrozettásodás és golyvásodás a gyakori tünet. A baktériumos betegség fő tünete a fénylő, nyálkás baktérium telepek. A súlyosan fertőzött dísznövényeket meg kell semmisíteni. Megelőzésképp óvni kell a dísznövényeket a sérülésektől. Az eszközöket fertőtleníteni kell kálium permanganát (1%), vagy réz-szulfát (0,5%) oldattal. A baktériumos betegségek megelőzésére jól használható a bordói lé (0,5-1%) vagy a rézoxiklorid (0,3-0,4%) hatóanyagú készítmény.

Gombák - asszimilálni nem képes szervezetek, a kész, szerves tápanyagot oldat formájában veszik fel. Fajaik élő és elhalt növényeken is képesek élni. Testük gombafonalakból (micelium) áll. A gombás betegségek ellenszere a gombaölő szerek (fungicidek). A gombás fertőzések sokfélék, függően a gombák sokféleségétől. Legismertebbek a lisztharmat, a levélfoltosodás, a botritiszes fertőzés, a peronoszpóra, a rozsdásodás. Megfelelő gombaölőszer alkalmazásával lehet ellenük védekezni, az erősen fertőzött dísznövényt meg kell semmisíteni.

Parazita növények - legismertebb az aranka és a fagyöngy Az arankának csak csírázáskor van gyökere, majd a levéltelen, sárgásvörös szára a dísznövények köré csavarodva, szívókákat bocsát ezek szövetébe, melyeken keresztül elszívja a táplálékot, miáltal a megtámadott dísznövény senyved, növekedésben visszamarad, majd elpusztul. Az aranka rendszerint foltokban támad. Az arankás foltot egy ásónyom mélyen a talajba kell forgatni, még mielőtt az aranka magot képezne. A fagyöngyök (sárga és fehér) fákon élősködők (epifitonok). Igen károsak, ahol elszaporodnak, ott a megtámadott fák ágainak elszáradását is okozhatják, mert a megtámadott fától vizet és bizonyos szerves anyagot vonnak el. Leginkább madarak terjesztik csőrükkel, ürülékükkel. Megjelenésüket észlelve a megtámadott részt azonnal el kell távolítani.

Állati kártevők - az állati kártevők sokfélék lehetnek kezdve a fonál- és gyűrűs férgektől, a csigákon és rovarokon át, egészen a mezei pocokig. Az észlelésnek megfelelő módon javasolt védekezni ellenük.

Konkurens gyomok - a dísznövények helyét, tápanyagát hasznosítják, csökkentve ezáltal díszértéküket. Törekedni kell a gyomok folyamatos visszaszorítására, gyérítésére, valamint törekedni kell a dísznövények megfelelő sűrűségben történő ültetésére, miáltal kifejlődve simán el tudják nyomni a konkurens gyomokat.

Belátható, hogy a hatékony védekezés első és legfontosabb mozzanata a betegségek, kártevők felismerése, ezután a megfelelő eljárás megtalálása, törekedve arra, hogy a legkisebb környezeti kárt okozza a védekezés folyamata!

Megfelelő környezet, a komfort - kielégítő fejlődést produkál

A Zöldvilág Dísznövény Webáruházban, minden dísznövény esetében írjuk, az adott dísznövény jelentősebb betegségeit és az ajánlott védekezési módokat. Ezt a dísznövények részletes leírásában találja,

a BETEGSÉGEI, KÁRTEVŐI fejezetnél.
(kattintson a következő képek valamelyikére, ahol ez megtekinthető)