Díszgyepek és a vakondtúrás, és a védekezés módjai

Tisztelt Díszkertkedvelők és Díszkerttulajdonosok!

A díszgyepek szépsége és gondozása sokak számára szívügy. Azonban a vakondtúrások megjelenése komoly kihívást jelenthet a gyep ápolásában és fenntartásában. Ebben a cikkben részletesen bemutatom a vakondtúrások okait, hatásait, valamint a védekezési módokat, hogy Ön is hatékonyan megvédhesse gyönyörű díszgyepét.

Sokszor merül fel igényként, hogy a díszkertben legyen gyümölcsfa és konyhakerti haszonnövény is. Talán mondható, hogy magyarországi viszonylatban ez a kérdés alapvető!?

Ugyanis ez gazdagabb, fejlettebb országokban nem is merül fel ilyen szinten, mivel a díszkert iránti igény sokkal kifejezőbb, és a haszonkertre a népek nem szorulnak rá. Továbbá, ... a kertkultúra, ezen belül a díszkert-kultúra régebbi és sokkal fejlettebb, igényesebb is egyben. Hazánkban a tisztán díszkert az ami ritkább, csak meg kell nézni a vidéki vagy külvárosi kerteket, ahol az előkert még díszkert, ám hátrébb már gyümölcsfák és a konyhakert a domináns. Tehát joggal merül fel a kérdés: lehetséges e a díszkert és a haszonkert  együttesen szép és harmonikus kialakítású?

A kertgondozás a díszkert hosszú távú szépségének alapja

Ezen belül pedig, a megfelelő és az adott dísznövények számára kielégítő öntözés biztosítása éghajlatunkon, a legfontosabb kertgondozási művelet. Az összes további tevékenység csak akkor hatásos, ha az öntözés megfelelően biztosított. Így a tápanyagellátás, a metszés, a formázás, mind olyan művelet, amely csak a megfelelő vízellátás biztosítása után lehet hatékony és eredményes. Az öntözés megfelelő biztosításáról olvashat a következőkben.

Egy díszkert kialakulásának, létrejöttének talán az első lépése az az elhatározás, hogy legyen díszkert.

Amennyiben igazán szép, és használható díszkert a cél, akkor következik a díszkert megtervezése, majd a díszkert kivitelezése, vagyis a kertépítés. Természetesen egy frissen elkészült díszkert, amennyiben lelkiismeretes kivitelezés történt, már a megépülése után is lehet lenyűgöző, ám azt sokan tapasztalják ezek után, hogy kész még nincs.

A díszkert az otthonunk, ez számunkra nem kérdés, és feltételezem, hogy webáruházunkat látogató érdeklődőink számára is költői a címben feltett kérdés.

Sokkal inkább kérdés az, hogy hogyan lehet ezt elérni! Bizony, ez tudatos, hosszan tartó művelet, mert egész biztos, hogy nem elég "csak" megépíteni ezzel a szemlélettel a díszkertet. Természetesen a kertépítés ilyen szemléletű alakítása feltétel lehet, és különösen szerencsés az, aki így kezd kertje megépítéséhez, vagyis azzal a szemlélettel, hogy a díszkert szerves része az élettérnek, olyannyira, hogy a kert, az otthon belső, meghitt teréhez tartozik. Ám, van olyan, aki megörököl egy kertet, és a megépítése idején ez a szemlélet még nem volt előtérben.

A japánkert kialakítása Japánban mélyen a kultúrába ágyazott, ezáltal szigorú szabályokat kell követnie!

Erősen hatott rá a kínai kertművészet stílusa. Persze, a japán történelem és kultúra aztán a stílust, sajátos japánkert stílussá alakította. A japánkert nem a használatra, hanem, mint a tájképfestmény, kizárólag a szemléletnek készül. Épp ez az oka, hogy nézőpontokra hangolják díszkertjeiket, mely pontokon kerti pavilonokat helyeznek el, ahová tipegőkön lehet, és kell eljutni, mert lelépni ezekről, TILOS! Minden elemnek, így a kövek számának, formájának, elhelyezésének is, szigorú szabályoknak kell megfelelnie, mert minden felhasznál elemnek, és azok elhelyezésének is, jelentősége van! Mindez, a japán történelemből és kultúrából ered és következik.

A városi klíma, még inkább a nagyvárosi klíma sok jellemzőjében szélsőséges.

A szélsőségesség a legtöbb értékes dísznövény számára nem tolerálható, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezért fontos megtalálni azokat a dísznövényeket, amelyek jól vagy kiválóan tűrik a nagyvárosok szélsőségességeit. Sok ilyen, szép dísznövény létezik és hasznuk, szerepük a városok mindennapjaiban egyre inkább felértékelődik. Város és dísznövények viszonyának bemutatása következik blogunkban.

Felsorolás szerűen a következő dísznövény felhasználási vagy kiültetési módokkal találkozhat közterületeken és magánkertekben: szoliter kiültetés, csoportos telepítés, térhatároló mód, sövény létesítés, nyírott sövény kialakítás, talajtakaró funkció, árnyéki gyep-pótlóként mélyárnyékba, sorfa parkokba, utca-fa utcákon, tájképi elem utak, autópályák mentén, valamint balkonládába burkolatokon.

Ezek a felhasználási módok lehetővé teszik az épített környezet és a táj élményszerű alakítását. Továbbá, ennek folyománya, a kiegyensúlyozottság érzése egy jól tervezett környezetben. Ennek folyománya a komfort érzés élménye is, egy jól berendezett táji környezetben. Valamint sok esetben ez vonzza vissza az odalátogató vendégeket, turistákat egy adott helyre, országba, mindez leginkább tudatalatti, mély vonzalmat jelent. Itt következően bemutatásra kerülnek a megnevezett dísznövény-kiültetési módok.

Most, a gyorsuló klímaváltozás fenyegetettsége okán, fontos kérdés lett, a klíma és a dísznövények viszonya.

A klímaváltozás miatt igazán előtérbe kerülhet egy-egy díszkert és dísznövényeinek megtervezése kapcsán, hogy hogyan lehet a kiválasztott dísznövény részére megteremteni, a számára megfelelő környezetet úgy, hogy közben a klíma kedvezőtlenné válik. Ekkor kerül előtérbe a mezoklíma és a mikroklíma létezése és megteremtése. Erről olvashat néhány észrevételt és tanácsot az itt következő blogunkban.

Sövénynövények alkalmasak tömött térhatároló növényfal kialakítására, ám néhány lépést szükséges betartani a siker elérése érdekében!

A térhatárolás díszkertekben és díszparkokban egyaránt szükséges, mivel a zöldfelületek is az épített emberi környezet részei, ezáltal funkciók kötődnek egy egy kerti térhez, melyeket szükség lehet elválasztani egymástól vizuálisan és fizikailag is. A sövények létesítése igényli a legnagyobb mennyiségű dísznövények használatát, ezáltal talán a legköltségesebb részei egy díszkert vagy díszpark kiültetésre kerülő növényanyagának, tehát fontos, hogy ezek után tökéletesen megfeleljen a kitűzött célnak, ami a sövény telepítésével kezdődik, majd a nevelésével, végül a sövény formázása a végső, ám folyamatos munkafázis.