16. Sövények létesítése, nevelése, formázása - Dísznövény blog
Sövénynövények alkalmasak tömött térhatároló növényfal kialakítására, ám néhány lépést szükséges betartani a siker elérése érdekében!
A térhatárolás díszkertekben és díszparkokban egyaránt szükséges, mivel a zöldfelületek is az épített emberi környezet részei, ezáltal funkciók kötődnek egy egy kerti térhez, melyeket szükség lehet elválasztani egymástól vizuálisan és fizikailag is. A sövények létesítése igényli a legnagyobb mennyiségű dísznövények használatát, ezáltal talán a legköltségesebb részei egy díszkert vagy díszpark kiültetésre kerülő növényanyagának, tehát fontos, hogy ezek után tökéletesen megfeleljen a kitűzött célnak, ami a sövény telepítésével kezdődik, majd a nevelésével, végül a sövény formázása a végső, ám folyamatos munkafázis.
Tehát az első, és talán a legfontosabb lépés az, hogy ki kell választani a célnak megfelelő sövénynövényt.
Ez esetben szempontokat szükséges felállítani. Ezek a szempontok sok esetben teljesen egyértelműek, mondhatni, hogy adottak, mert a hely által meghatározott tulajdonsággal kell a sövénynek rendelkeznie. Ilyen például a magasság. A magasság az, ami talán a leginkább meghatározható, mert a cél adott lehet: zavaró külső tényezők eltakarása, izolálása a létesítendő sövénnyel. Ez egyben a díszkert intimitását is tudja majd biztosítani.
A sövénynövény megválasztásának lehet szempontja, amikor az odalátogatót egy díszparkban célirányosan vezetni szeretné a díszpark tervezője, ebben az esetben elég az alacsony, jelzősövény létesítése, ami az elérendő célt nem takarja, ám a szemlélő útját meghatározza, az útját, mely során néhány látnivaló is feltárul, melyet a tervező szeretne megmutatni, láttatni.
Szempont például, és fontos szempont, hogy a sövényt alkotó dísznövények télen is takarjanak, ez esetben örökzöldnek kell lenniük, vagy elég, ha szezonban takarnak, ez esetben lombhullatók is lehetnek. Ez a szempont is nagyrészt meghatározott, ugyanis függ az adott tér, kertrészlet használatának évszakos jellegétől. Persze a télen nem-használt terület határolható örökzöldekkel, viszont lehetőség nyílik lombhullatók használatára, miáltal a választható dísznövények skálája bővül, a változatosság fokozható.
Aztán fontos szempont az esztétikai megjelenés, a színek, a formák, lényegében a sövényt alkotó dísznövények megjelenése, esztétikai hatása, akár különböző évszakokban változva. Ez a szempont nyitja a legtágabb és egyben a legkorlátozottabb teret a dísznövény kiválasztása során, mert egy szín kizárása máris komoly korlátozó tényező, akár virágszín, akár levélszín, akár őszi levélszín terén is, viszont a lehetőségek is nagyok, amennyiben nincsen színbeli, megjelenésbeli korlátozás.
Természetesen a választás mit sem ér, ha a telepítés helye nem felel meg a kiszemelt dísznövény igényeinek, talaj, éghajlat, vízigény, benapozottság alapján. Webáruházunkban igyekszünk a hazai választék dísznövényei közül azokat szerepeltetni, amik a magyarországi viszonyokat kielégítően viselik, ezáltal a legtöbb, gondozott díszkertbe, díszparkba telepíthetők, eredésük megnyugtatóan biztonságos. Persze egyedi kérésre be tudunk, és be is szerzünk extra igényű, igényesebb és kényesebb dísznövényeket is, ám a webáruházunk választékában nem szerepeltetjük ezeket.
Miután a sövénynövény rendelkezésre áll, a sövénytelepítés következő fázisa az ültetés. Elsősorban szükséges, hogy megelőzze a talaj-előkészítés, mely alkalmassá teszi a területet dísznövény ültetésére. Sövény esetében azt a sávot szükséges előkészíteni, ahová a sövénynövény telepítésre kerül. A talaj-előkészítés fontosságáról és módjáról van bejegyzésünk, melyet javasolt elolvasni, mert szükséges eleme a jól működő növénytelepítésnek:
A kiválasztott dísznövény végső méretétől, és növekedési erélyétől függ a tőtávolság megválasztása, mely a sövény tartós szépségének is fontos meghatározója, ugyanis a sűrűn telepített sövénynövények a fejlődésük során egymást zavarni fogják, gyökérzetük nem tud rendesen kifejlődni. A távol ültetett dísznövények pedig nem vagy csak sokára adnak megfelelő takarást, mivel a távolság miatt nem érnek kellő mértékben és időben össze. Webáruházunkban rendelhető sövénynövények esetén, a termékleírás résznek a FELHASZNÁLÁS fejezetében a javasolt tőtávolságot minden esetben jelezzük:
Az ültetés helyes menetéről, megfelelő módjáról szintén rendelkezünk bejegyzéssel, melyet javasolt elolvasni, mert fontos:
Dísznövény-ültetés helyes kivitelezése
Mindezek után a sövény nevelése, gondozása is lényeges, hogy a telepített sövény esztétikus legyen, és funkciójának is hosszan, akár évtizedekig is megfeleljen. A növekedés első szakaszában a sövénynövényeket nem tanácsos visszavágni. Kivétel ez alól a fagyal, mely egy igen erőteljes, felfelé, vesszőszerűen növekedő sövénynövény, mely önmagától oldalirányba szinte nem is ágazik el, ezért ültetés után tanácsos visszavágni alaposan, akár a szárak felét, szükség szerint a kétharmadát is. Az oldalirányba jól ágazó dísznövényeket inkább hagyni kell növekedni, majd amikor már láthatóan megindult a növekedés, és egy-egy ág vagy vessző határozottan megnyúlik, akkor ezeket célzottan szükséges lesz visszavágni, ám elég az aktuális növekmény egyharmadát eltávolítani. Abban az esetben is, ha ez a növekedés oldalirányban erőteljes. Ezt a műveletet tanácsos metszőollóval végezni, semmiképp nem tanácsos gépi sövényvágót használni, mivel a metszőolló vágási felülete nem roncsolt, hanem éles, így könnyen beforr, majd a metszés hatására gyorsan megtörténik az elágazódás, mivel a vágás hatására az alvórügyek el kezdenek hajtani, a hajtások pedig erőteljesen fejlődni.
Az ültetés után következő év első tavaszán, még március hónapban a tél hatásának nyomait el kell távolítani, majd az első erőteljes növekedés után, ami május eleje, közepe, az aktuális növekmény felét szükséges eltávolítani, ez már történhet sövényvágó ollóval is, semmiképp nem tanácsos még most sem sövényvágó gépet használni, ami roncsolhat. A tavasz folyamán még egyszer szükség lehet visszavágásra, majd aztán augusztus végén, szeptember elején még egy vágást meg kell vagy lehet ejteni, függően a növekedés erélyétől, és a sövény sűrűségétől. Ezután már nem tanácsos a sövényt vágni, mivel a megvágás után fejlődő hajtásoknak a tél beálltáig kell időt hagyni a fejlődésre és tél előtti megfásodásra, miáltal a fásodott hajtások ellenállók lesznek a hidegnek, fagynak. A túl későn történő vágás után erre nem biztos, hogy lesz a hajtásoknak elég idejük, a vesszők lágyak maradnak, ezáltal még a nem fagyérzékeny dísznövény is fagyhatást szenvedhet a tél folyamán.
A fagyal az év során történő kezelés szempontjából megint kicsit más eljárást igényel, annyiban, hogy erőteljes a növekedése, és mint már jeleztem elágazás nélkül képes sokat nyúlni, ezért a márciusi megvágás után, a májusi hónapban többszöri megvágást is meg lehet vagy kell ejteni, azért, hogy a gyors növekedés hatására nehogy lyukas, nem tömött fagyalsövény keletkezzen. Az augusztusi végi, szeptember elejei utolsó megvágás ugyanúgy betartandó a tél hatásának kivédése érdekében.
A leyland sövény nevelése is eltér a szokványostól, ennek pedig az az oka, hogy a leyland ciprus egy fenyőféle dísznövény, mely ennek ellenére a magyarországi klímán is jól viseli a nyírást, ezáltal szép, magas, tömött sövény nevelhető belőle. Az ültetés után nem feltétlenül szükséges megvágni, még tavaszon ültetetteket sem, hanem elég a következő év tavaszán. A fenyőfélék egy évben egyszer hajtanak, és ilyenkor viszonylag gyorsan is regenerálódnak, ez az időszak pedig a tavasz. Az ideális vágási időnek ezt az egyszeri hajtást kell megelőznie, és ez az április hónap. Tehát a leylandikat ilyenkor, április hónapban javasolt vágni, ha máskor nem is, de ekkor szükséges. Oldalirányból is és magassági növekedés irányából is, minimum egy évben egyszer vágni kell, ezzel már jól kordában lehet tartani a növekedését. Amennyiben még ezután a vágás után, erőteljes a növekedés, legfeljebb egy vágást meg lehet ejteni, mindenképp május hónapban, semmiképp nem a nyári hónapokban. Mivel a leyaland ciprus aztán nem növekszik, így ősszel már nem szükséges, sőt nem is tanácsos vágni. A leyland ciprus erőteljes és magas növekedésű, ezért, a várt magasság elérése előtt a csúcsát, tehát a fenyőfélékre jellemző vezérhajtást időben vágni kell, ezáltal tömött lesz a növekedése, nem vastagszik meg a vezér, így nem kell majd csonkolni, a magasság elérésekor. Csonkolás akkor történik, amikor örülve a gyors növekedésnek a vezért nem vágják, majd amikor eszmélés történik, mert túlnőtt a leyland ciprus, és a már megvastagodott vezérágat csak csonkolva lehet visszaszorítani. Ezt a nűveletet a leyland ciprus is nehezebben heveri ki, vagy már ki sem heveri, és csúnya hatást eredményez, amire itt egy példa a következő fotón:
(Elnézést a fotó minőségéért, a lényeg látszik, ez a leyland ciprus sövény nyáron lett vágva, és ráadásul csonkolva is lett, így elcsúnyult ennek hatására)
Amikor az ültetés utáni első éven a sövény túl van, az előzőkben leírt nyírási folyamatot kell ismételni, ám már lehet akár sövényvágó gépet is használni, mivel a sövénynövény már erőssé válik ennek használatára is. Figyelni kell, hogy amikor az elvárt magasságot és szélességet a sövény eléri, attól kezdve kíméletlenül nyírni kell, minden olyan túlnövést, ami a meghatározott kereten túl nő. Magasság tekintetében ugyanúgy, mint oldalirányban, ugyanis aztán komoly kihívást jelenthet a túlnőtt és túlhízott sövény megregulázása, esetleg csonkolással is járhat, ami csúnyítja és gyengíti is a sövényt alkotó dísznövényeket. Nem beszélve arról, hogy kiheverése több évig is tarthat, és az sem biztos, hogy nyom nélkül eltűnik a visszaszorító drasztikus beavatkozás, míg a rendszeres gondozás szép és erőteljes, tömött sövényt eredményez, hosszú éveken át. Ez az időszak a formázás időszaka, mely idő alatt a sövény formájának megtartása a cél.
◧ Kapcsolódó termékek
(4)
(3)
(98)
(35)
(7)
