35. Talaj kémhatásának befolyásolását igényelheti néhány dísznövény | Dísznövény blog
A dísznövények többsége, az enyhén savanyú kémhatású talajokat jobban viseli, mint a lúgos kémhatású, esetleg meszes talajokat.
Ám a savanyú talajt igénylő dísznövények nem viselik túl jól, még az enyhén lúgos kémhatású talajokat sem. Amikor örömmel ültetnek megrendelőink ilyen egzotikus, pompásan virágzó dísznövényt, majd az fogja magát, és el kezd sínylődni, levelei sárgulni, ilyenkor sokan kétségbe esnek, pedig nem kell, mert van megoldás! A kérdés, hogy mi az oka a jelenségnek?
Van néhány olyan dísznövényünk, mely kifejezetten igényli a savanyú talajt, olyannyira kényes a kémhatásra, hogy azonnal negatívan reagál, ha a talaj savanyúsága a semleges irányba tolódik el.
Ilyen, webáruházunkban is rendelhető dísznövény, a rododendron vagy havasszépe. Ez a dísznövény 4-es ph-jú talajokon érzi igazán jól magát, és már az 5-ös pH-jú talajon is a sárgulás kezdeti jeleit mutatja. (Amikor egy dísznövény levelei sárgulni kezdenek, azt alapvetően két ok idézi elő, egyik a vízhiány, másik a talaj kémhatásának megváltozása. Rododendron esetében, majdnem mindig az utóbbi az ok, még pedig a környező talajnak semlegessé, vagy lúgossá válása.)
Magyarországon savanyú talajjal ritkán lehet találkozni, ezért a rododendron igen ritka jelenség. Szombathely környékén lehet vele leginkább találkozni kiültetve, szabadon. Ott is jobbára arborétumokban: Jeli és Kámon.
Aztán, vannak olyan dísznövényeink, melyek ugyan savanyú talajt igényelnek, ám a semlegességre közel sem érzékenyek olyan mértékben, mint a rododendron. Ilyen a Susan liliomfa vagy Susan magnólia, ilyenek az örökzöld magnóliák. Ezek között is van érzékenységben különbség, ugyanis az örökzöld magnóliák még a lombhullató magnóliáknál is (ilyen a Susan), kevésbé kényesek a savanyúságra, tehát akár enyhén savanyú talajon is kiválóan fejlődnek.
Végül jó néhány dísznövényünk van, ami jó néven veszi azt, ha a talaj savanyú kémhatású, ám egyáltalán nem kényes rá, inkább csak az ültetőgödörbe igényli, amíg a gyökeresedése megtörténik, majd jól viseli a semleges, vagy akár az enyhén lúgos talajt is. Ilyenek a babérmeggyek, a korallberkenyék, a tarkalevelű japánfűz. Viszont ezek sem szeretik a talaj meszességét.
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan lehet elérni azt, hogy a talaj, legalább az ezt igénylő dísznövény vagy dísznövények környezetében, tartósan savanyú kémhatású maradjon?
- Az első legfontosabb mozzanat, ültetéskor történik ennek elérése érdekében, mégpedig az, hogy a savanyú kémhatásra igen érzékeny dísznövények ültetőgödrében történjen meg a teljes talajcsere. Ez a rododendronok esetében 100%-os talajcserét kell, hogy jelentsen! A magnóliák esetében is ez a legmegfelelőbb, viszont lehet keverni, kis mértékben az eredeti talajjal a behelyezett savanyú talajt.
- A talajcsere során még egy fontos szempont van, mégpedig, hogy a talajcsere minél nagyobb térfogatban valósuljon meg! Akár 1m3-es ültetőgödör is célszerű lehet, egy-egy dísznövény részére.
- Amikor az ültetés megtörtént, a dísznövény köré érdemes tányért képezni, hogy a kilocsolt és a természetes csapadék a tövéhez folyjon. Ebbe a tányérba, esetleg még nagyobb felületre, aztán érdemes fenyőkéreg borítást helyezni, ami a locsolás által folyamatosan savanyítja maga alatt a talajt.
- Pár év múltán pedig, amikor esetleg észlelhető némely levél sárgulása, ami jelentheti azt, hogy a gyökérzet kinőtte a behelyezett savanyú talajt, akkor el lehet végezni egy ismételt talajcserét. Ez úgy történhet, hogy a dísznövény törzse mellett, lehetőleg minél nagyobb körben le kell ásni, vigyázva arra, hogy a gyökér ne sérüljön, és a kitermelt föld helyett savanyú kémhatású virágföldet, vagy savanyú tőzeget kell tölteni.
Mindez a rododendronok esetében elengedhetetlen folyamat, lépésről lépésre! Magnóliák esetében az ültetés ugyancsak fontos mozzanat, a későbbi talajcsere szükséges lehet, amennyiben sárgulás jelentkezik a leveleken. Babérmeggyek, korallberkenyék és a japánfűz esetén az ültetésnél használt savanyú kémhatású virágföld fontos szempont, ám óriási ültetőgödör nem szükséges, a későbbi talajcserére sem szokott szükség lenni, bár meszes talajon igen!
Tömören ennyi tanácsom van, ezek normál díszkerti viszonyok között gond nélkül alkalmazható módszerek, és el lehet érni, hogy az ilyen igényű dísznövények tartós szépségükkel boldogítsák tulajdonosaikat.
